All the buddies went to The Scotsmaaaaaaaaaaan!!! (a holdkóros magyar diák jelentése...)

Hogy senkit ne furdaljon a kiváncsiság, leírom még mi is történt velem és a 'buddy'-mal, akit ezentúl e furcsa, állandó, mitikus megnevezés helyett végre a tisztességes nevén hívhatok, ami történetesen Magnus.

Csütörtök estére a Buddy Bergen szervezőbizottsága Pub Quiz-t hirdetett az egyik kellemes skót kocsmába (The Scotsman - csak nekem jut eszembe ő?) a szemeszter nyitó eseményeként. Ahogy mi is, a legtöbb mentor és mentorált valószínűleg itt találkozott először, hogy aztán egy kellemes (46 koronát kóstáló) Hanza sör mellett avagy anélkül, feszengős avagy kevésbé feszengős beszélgetésbe merüljön.

Már korábban megkaptuk e-mailen egymás elérhetőségeit és megbeszéltük Magnus-szal, hogy a kvíz előtt majd' egy órával találkozunk, aminek én nagyon örültem, mert úgy gondoltam, lesz időnk beszélgetni és ismerkedni, mielőtt kezdetét veszi a játék. Így is terveztem, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy nem tudok készpénzt felvenni útközben se boltban, se automatánál és vissza kellett battyognom az albérletbe, hogy megkérjem a hótbeteg Zolit meglehetősen megalázó mennyiségű mapró összekaparására (ezúton is köszönet), ami elég lehet egy italra, és ezzel össze nem szedtem 20 perc késést... Öröm az ürömben, hogy a boltos készpénzfelvételi kísérletnél el tudtam beszélgetni a nagyonkedveskasszásnénivel norvégul, ami picit dobott az önbizalmamon... =P

Ami a továbbiakat illeti, kellemes beszélgetéssel folytatódott az este. Magával a kvízzel kapcsolatban kicsit szkeptikus voltam, de végül nagyon jól sült el: nemcsak azért, mert közben lehetett folytatni a beszélgetést (és Magnusról kiderült, hogy többször volt már Magyarországon, sőt, nyáron is oda tervezi a vakációt), hanem azért is, mert csapatokban játszottunk, és 4 emberrel kiegészülve (két közgazdász-tanonc, egy manager-csemete és egy off-shore (!) munkás) lendületesebb volt a társalgás. Meg azért is, mert a bravúros 'Egészségedre!' nevet viselő csapat végül második helyezett lett, ami azt jelentette, hogy:

a) a szervezőknek ki kellett ejteniük a nevünket (hihi, gonosz!)

b) mivel nem tudták kiejteni, kimondatták velem és így később megtalált egy magyar lány a naaaaagy tömegből

c) kaptunk fejenként egy csomag porkaját =P, íme:

Forró csoki, krumpliízű bergeni hal-porleves, palacsintapor (!), portejberizs (hihh!), sárgabarackkompót.
Most már csak hátizsákos túrára kellene mennünk... =P

Az eredményhirdetés után drasztikus gyorsasággal oszlott fel a nép, de én azért nagyon vidáman bandukoltam hazafelé...