Újabb bepótoló érkezik, ahogy már ígértem korábban: mesélek egy kicsit a suliról, mert igazából ezt sem tettem az első szemeszter vége óta. Pedig azóta bizony belekóstolgattam néhány dologba az UiB kínálatából, megfordultam bizonyos kurzusokon diákként és asszisztensként is, sőt be is fejeztem az MSc-t! (Mielőtt nagyon elkezdenétek megint örülni, ez már decemberben megtörtént. (= ) Úgyhogy most lássuk, mi is maradt ki eddig a beszámolóimból...
Kurzuspaletta az UiB-n
Kurzuspaletta az UiB-n
Nem tudom említettem-e, de a szakom MSc-jének tanrendje az otthoniaknál megszokottól meglehetősen eltér. Összesen 60 kreditet kell kurzusokból szerezni és ugyanennyit fizetnek a szakdogádért (igen, ezen a ponton lehet engem utálni...:$) Mivel kíváncsi szerzet vagyok, a 60 kreditnél azért több jött össze kurzusokból, és még úúúgy szerettem volna egy párat megcsinálni... de az ilyen ördögi gondolatokat sajnos ki kellett söpörnöm a fejemből, mert labormunka is volt, írni is kellett, meg azért néha pénzért is kell dolgozni...
Lássuk tehát sorban, mit is kóstoltunk meg az étlapról! :)
Az általában elmondható az itteni kurzuskínálatról, hogy korántsem olyan széles, mint pl. az otthoni, és hogy a diákok általában sokkal céltudatosabban vesznek fel kurzusokat Kevesebb az olyan alkalom, legalábbis az MSc során, hogy "jaj, ez engem úgy érdekel, és bár semmi közöm sincs hozzá, felveszem". Ez egyrészről számomra kissé szomorú, másrészt, ami kurzus van, az viszont sok esetben jóval átfogóbb az otthoniaknál abban a tekintetben, hogy nemcsak elméletet töltenek a fejedbe, hanem sokkal gyakorlatiasabb módszerekkel dolgoznak. Ha pedig valami olyasmire van szükséged, ami a bergeni egyetemen nincs, pályázhatsz támogatásra, hogy áthallgass más norvég, vagy akár külföldi oktatási intézmények kurzusaira. Az én esetemben erre nem került sor, de vannak barátaim, akik Angliában művelődtek tőzegmohákból vagy éppen hosszasan járták a norvég lankákat, hogy más élőlénycsoportokkal ismerkedjenek meg jobban.
Node, akkor mit is csináltam én?
BIO300 - 2012 ősz
Az általában elmondható az itteni kurzuskínálatról, hogy korántsem olyan széles, mint pl. az otthoni, és hogy a diákok általában sokkal céltudatosabban vesznek fel kurzusokat Kevesebb az olyan alkalom, legalábbis az MSc során, hogy "jaj, ez engem úgy érdekel, és bár semmi közöm sincs hozzá, felveszem". Ez egyrészről számomra kissé szomorú, másrészt, ami kurzus van, az viszont sok esetben jóval átfogóbb az otthoniaknál abban a tekintetben, hogy nemcsak elméletet töltenek a fejedbe, hanem sokkal gyakorlatiasabb módszerekkel dolgoznak. Ha pedig valami olyasmire van szükséged, ami a bergeni egyetemen nincs, pályázhatsz támogatásra, hogy áthallgass más norvég, vagy akár külföldi oktatási intézmények kurzusaira. Az én esetemben erre nem került sor, de vannak barátaim, akik Angliában művelődtek tőzegmohákból vagy éppen hosszasan járták a norvég lankákat, hogy más élőlénycsoportokkal ismerkedjenek meg jobban.
Node, akkor mit is csináltam én?
BIO300 - 2012 ősz
Mivel ugye keresztfélévben kezdtem, nem a hagyományos sorrendben végeztem el a tárgyakat, így eshetett meg, hogy a szak beavatási rituáléjával felérő tárgyát (Adatfeldolgozás és kutatástervezés a biológiában) csak második félévben vettem fel. Klassz kurzus volt, tanultunk mindent: kutatástervezést, csapatjátékot, írástechnikát, egy falatnyi tudományetikát, statisztikát és R-ben programozást, de még egy keveset a tudománykommunikációról is. Sok időt el is vett az életünkből órákkal és beadandókkal együtt (sokak nem győztek panaszkodni, de szerintem közelébe se ért egy ízes anat-gyaknak, legalábbis a stressz mennyiségét illetően), de összességében én nagyon szerettem. Végig csoportokban dolgoztunk és egy mini vízminőség-monitorozó projekt leadásán és prezentálásán keresztül vettük végig a különböző témákat, teljesen interaktívan. A kurzus végén egy teljesen komoly, használható jelentést kellett leadnunk az eredményeinket és az elérhető irodalmat felhasználva, de a prezentáció során egészen szabad kezet kaptunk, ami a kreativitást illeti...
Terepmunka:
 |
| Terepmunka: vajon mennyire egészséges piciny tavunk, Frotveitvatnet? |
Mintavétel, hőmérséklet és pH-mérés norvég és német módra (a csapatom is nemzetközi volt :))
 |
| Juhú! Megvannak az E. coli minták! :) |
 |
| Egy egyszerű biodiverzitás-felmérést csináltunk: vajon milyen fajok élnek meg az üledékben és mit mondanak ezek a vízminőségről? |
 |
| Tegzes (Trichoptera) lárva a mikroszkóp alatt - ez a faj jó vízminőséget jelezhet... |
Klassz csapatom volt, ráadásul a végső prezentációra egy nem-hagyományos módszert kaptunk: kisfilmet kellett csinálnunk. Mások drámapedagógussal dolgoztak vagy éppen musicalt írtak és adtak elő, nekünk viszont egy különc médiaismeret oktató angol hippi jutott, Tom, akivel imádtunk együtt dolgozni. Volt is min, közel három hónap munkájával hoztunk össze egy 12 perces filmet: csináltunk stop-motiont legokkal és post-itekkel, színészkedtünk, vettünk fel jeleneteket azelőtt a bizonyos zöld háttér előtt, filmeztünk vízálló picikamerával és ültünk hosszú órákat a vágáson és a zenén gondolkozva, míg a szemünk majd kifolyt... Az eredményt itten lehet megtekinteni, de következzen néhány kép is...
Filmforgatás:
 |
| Mi voltunka sminkesek és a színészek is... |
 |
| Aki nem tudta volna, a post-it time-lapse kiváló módszer a diagramkészítéshez! :o) |
Ha kiváncsiak vagytok, érdemes belenézni a többi prezentációba is, mert szerintem van köztük nagyon kreatív is, nekem kedvenceim a lasagne-receptet metaforaként használó és a közönséget az adatok ábrázolására felbujtó csapatok. (További kisfilmek itt.)
Szóval megmozgatták-megedzették nemcsak fejletlen és csökevényes kéziratíró és diagramszerkesztgető izomcsoportjainkat, de a fantáziánkat is, és én külön hálás vagyok azért, hogy a kreatív feladatokkal segítették azt is, hogy az új generáció gondoljon arra, hogy az eredményeit ne csak a tudományos közösség felé kommunikálja!
Nagy plusz pont emelett az is, hogy összehozták valamennyire az évfolyamot. Nekem nagyon hiányzott ez az első félévből, a kurzus során viszont a sok munka közepette sikerült végre pár bigyológust jobban megismerni! Plusz Tomot is nagyon megkedveltük őrült ötleteivel és különcségeivel együtt, néha bele is futok, amikor egészen furcsa goth-punklány (!) ruhába felöltözve jelenik meg koncerteken (szolgáltam már ki sörrel munka közben - ő volt a black-metal fesztivál legfurább alakja... :P), és ő is megemlékezik rólunk egy meghívó erejéig, amikor meglepően nyers "a kind of 70's glam-prog" bandájával újabb koncertet adnak valahol Bergenben.
Nagy plusz pont emelett az is, hogy összehozták valamennyire az évfolyamot. Nekem nagyon hiányzott ez az első félévből, a kurzus során viszont a sok munka közepette sikerült végre pár bigyológust jobban megismerni! Plusz Tomot is nagyon megkedveltük őrült ötleteivel és különcségeivel együtt, néha bele is futok, amikor egészen furcsa goth-punklány (!) ruhába felöltözve jelenik meg koncerteken (szolgáltam már ki sörrel munka közben - ő volt a black-metal fesztivál legfurább alakja... :P), és ő is megemlékezik rólunk egy meghívó erejéig, amikor meglepően nyers "a kind of 70's glam-prog" bandájával újabb koncertet adnak valahol Bergenben.
Az egész kurzus valami hangzatos díjat is kapott, amit meg is érdemel, de emellé azért jár - khm - egy darab fekete pont is. Két másik kurzus terepgyakorlatát ütötte ki ugyanis és amikor megkérdeztem, hogy nem pótolhatnám-e be az ütköző előadásokat, amelyek úgyis bevezető jellegűek, azt a választ kaptam, hogy majd mehetek terepgyakra októberben. Nem kell sok jártasság ahhoz, hogy elképzeljük, hogy ez egy növényökológia terepgyaknál ennyire északon miért nem opció, persze a társaság többségének, a tengerbiológusoknak és halszakértőknek ez nem probléma, ők valóban ekkor hajóztak ki. A kurzusfelelős később bocsánatot kért ezért a szervezési bakiért, és tényleg igyekezett minden lelkesedésével kárpótolni minket. Mindenesetre alpin ökológiát sajnos nem tudtam hallgatni, de igyekeztem olvasással pótolni a dolgot. :)
Amiatt, hogy a fent említett kurzust ki kellett, hogy hagyjam, különösen szomorú vagyok, bár ennek hátterében egészen más dolog áll... Ezt a kurzust a már korábban is említett Thorstein tartotta: arany ember és remek szervező, aki a Winter Ecology felelőse is volt. Azt tudtuk már tavaly nyáron is, hogy nyugdíjba vonulás előtt utoljára működik közre ezekben a kurzusokban, de azt nem tudhattuk, hogy néhány hónappal később örökre el kell hogy búcsúzzunk tőle. Egy hihetetlenül barátságos emberrel lett kevesebb a tanszék. Viszlát, Thorstein, örülök, hogy megismerhettelek!
BIO250 - Paleoökológia
Másik programpontom az őszi félévben a témavezetőm, Hilary és férje, John által tartott paleoökológia kurzus volt, ahol olyan dolgokról tanulhattam, amik igencsak relevánsak a szakdoga témámhoz. (Paleoökológia: igen, ez az a hosszú nevű szörny, amit szoktam emlegetni, amikor arról kérdeznek, hogy pontosan miről is írtam a szakdogám. (= ). Ezt az órát is nagyon szerettem, főként azért, mert nemcsak előadások voltak, de egy kis terep- és laborgyakorlat is. Voltak szemináriumi feladatok, beadandók, kiselőadások - minden pedagógiai eszközt bevetettek arra, hogy ébren tartsák az érdeklődésünket. Nem is volt a dolog hiábavaló: nagyon érdekes kurzus kerekedett az egészből.
(Vicces adalék: megfigyeltük, hogy John azzal emeli a mondandója fontosságát, hogy folyton becsukott szemmel magyarázza a leglényegesebb részeket, ami egyszerre kimondhatatlanul modoros-angolossá teszi, ugyanakkor meglepően hatékony is... :P)
Egy kis képes beszámoló az egynapos terepgyakról:
Másik programpontom az őszi félévben a témavezetőm, Hilary és férje, John által tartott paleoökológia kurzus volt, ahol olyan dolgokról tanulhattam, amik igencsak relevánsak a szakdoga témámhoz. (Paleoökológia: igen, ez az a hosszú nevű szörny, amit szoktam emlegetni, amikor arról kérdeznek, hogy pontosan miről is írtam a szakdogám. (= ). Ezt az órát is nagyon szerettem, főként azért, mert nemcsak előadások voltak, de egy kis terep- és laborgyakorlat is. Voltak szemináriumi feladatok, beadandók, kiselőadások - minden pedagógiai eszközt bevetettek arra, hogy ébren tartsák az érdeklődésünket. Nem is volt a dolog hiábavaló: nagyon érdekes kurzus kerekedett az egészből.
(Vicces adalék: megfigyeltük, hogy John azzal emeli a mondandója fontosságát, hogy folyton becsukott szemmel magyarázza a leglényegesebb részeket, ami egyszerre kimondhatatlanul modoros-angolossá teszi, ugyanakkor meglepően hatékony is... :P)
Egy kis képes beszámoló az egynapos terepgyakról:
 |
| Készülődünk... |
 |
| ...kihajózunk... |
 |
| ...vízen az egész flotta! |
 |
| És kérem ott megy a mintavétel: üledéket veszünk a tó mélyéről, melyet aztán később mindenféle szempontból kielemeztünk a kurzuson |
 |
| Gaute a felszíni üledékminták vizsgálatáról mesél |
Effects of Climate Change - nyári iskola
Szeptemberben kalandos körülmények közt érkeztem Finsébe, ahol egy nyárisulira voltam hivatalos. Közvetlenül egy magyarországi kitérőm után kezdődött ugyanis a program, és az érkezésemet végül úgy tudtam megszervezni, hogy az Oslo-Bergen között közlekedő, vonatról hajnali 3-4 között ugrottam le Finsében, majd egy óra csepergő esőben, sötétben való sétálás után érkeztem meg az alpin kutatóközpontba.
Az egyhetes szakmai workshop-ot (Climate Change Effects), ahol leginkább PhD-s diákok voltak, de akadt egy-két kósza MSc-s is, Svájcból, Franciaországból, Dél-Afrikából, Tibetből, Nepálból, Ugandából és a skandináv államokból, a kutatócsoportunk (EECRG) szervezte. Kaptunk egy rahedli kötelező olvasmányt, ami a délelőtti előadásokhoz kapcsolódott, délutánonként pedig képződhettünk egy kicsit R-ből és statisztikából, ki-ki a szintjének megfelelően.
Az egyhetes szakmai workshop-ot (Climate Change Effects), ahol leginkább PhD-s diákok voltak, de akadt egy-két kósza MSc-s is, Svájcból, Franciaországból, Dél-Afrikából, Tibetből, Nepálból, Ugandából és a skandináv államokból, a kutatócsoportunk (EECRG) szervezte. Kaptunk egy rahedli kötelező olvasmányt, ami a délelőtti előadásokhoz kapcsolódott, délutánonként pedig képződhettünk egy kicsit R-ből és statisztikából, ki-ki a szintjének megfelelően.
Mivel Finse környékén több kutatás is folyik, erről is kaptunk egy kis fejtágítást és meglátogattuk a helyi OTC (Open Top Chamber) mezőt: ezek a kis, felülről nyitott üvegházacskák egy esetleges felmelegedés körülményeit hivatottak szimulálni.
Képes riport:
Képes riport:
 |
| Látkép a kutatóház mellől |
 |
| Elfogtuk az első havat... vagy várj azok csak gyapjúsás-fejecskék? (Háttérben a Hardangerkjøkulen gleccser, előtérben a kedvenc gyapjúsásom: Eriophorum scheuzeri) |
 |
| Norvégul ezt a fajt snøull-nek hívják, ami magyarra fordítva "hógyapjú"-t jelent |
Természetesen csak kinti csoportképeim vannak: a fenti fotókon fényképezkedés látható vidám nemzetközi diákokkal, a lentin képen pedig éppen az OTC-kről okolunk. =)
 |
| Behavazott OTC-k a távolban |
 |
| tájkép gleccserrel |
 |
| A terület egyébként csak vonattal elérhető (plusz nyáron bicajjal a Rallarvegen nevű úton keresztül) és további érdekessége, hogy itt forgatták 1979-ben a Birodalom visszavág azon bizonyos jeges bolygón játszódó jeleneteit... :P |
 |
| Gleccserláb |
 |
| Küzdelem (biológuscím: elsődleges szukcesszió Rhodiola roseával) |
 |
| kilátunk |
 |
| simaság |
 |
| nyomok |
 |
| Az a szép ebben a tájban, hogy akárhová nézek, látom a természet erejét. Meggyűrt kőzetek, gleccser vájta völgyek, elemekkel küzdő növényzet |
 |
| csakhogy elhiggyétek, hogy tényleg ott jártam... |
 |
| Gleccserboglárka (Ranunculus avagy Beckwithia glacialis) |
 |
| jéghártya |
 |
| Ez egy útőrző cica, kérem |
BIO303 - Ordináció és gradiens analízis
Az őszi félév legmerészebb húzása tőlem az volt, hogy megpróbálkoztam egy többváltozós statisztika kurzussal. Aszörnyet khm, izé, órát úgy hívták, hogy Ordináció és gradiens-analízis és meglepő módon tökre élveztem! Ez is az egyhetes kurzusaink egyike volt, ami délelőtti előadásokat és délutáni gyakorlatokat foglalt magában és az öt egymás követő nap kemény stat-kiképzése elég tömény volt ahhoz, hogy egészen sajátos és látványos szellemi leépülést hozzon magával. Egy idő után például angyalokat kezdtünk látni a képernyőn. (Mai napig sem tudom: vajon tényleg ott van vagy csak én képzelem az ábrába? Mit gondoltok? :-O)
Az őszi félév legmerészebb húzása tőlem az volt, hogy megpróbálkoztam egy többváltozós statisztika kurzussal. A
 |
| "Look, an angel!" |
2012 őszi félév vége
A vizsgaidőszak ezúttal kicsit tempósabbra sikeredett, mint szerettem volna, hiszen otthon, a karácsony előtti héten egyszerre kellett beadandókat befejeznem és a következő félév munkáját előszítendő, üledéket szeletelnem az alkalmazott kőzettan tanszéken, az ELTE-n. Izgalmas és furcsa is volt egyszerre visszatérni, mindenesetre nagyon örültem, hogy nem tudtam úgy végigvonulni az épületeken, hogy ne ütköztem volna kedves ismerősökbe, barátokba! :)
Mindeközben szerencsére Zsiráf ügynök csendes lakában húzódhattam meg (ezúton is köszönet) és annak ellenére sikerült mindent időben befejeznem, hogy mindenféle szociális események (forraltborozás a konyhában, Estikében, amit ilyenkor ildomos) zajlottak, amikben egyszerűen muszáj volt részt venni! :)
2013
...aztán ha már itt tartunk, akkor gördüljünk is át rögtön 2013-ra, amely a szakdolgozat-tanulás-diákmunka hármasában telt el.
A harmadik félévemre három kurzust vállaltam, melyek közül egyet végül nem teljesítettem, csak végighallgattam. A két stat-kurzus alatt töltöttem a fejembe még némi infót lineáris modellekről meg kvantitatív paleoökológiáról (értsd: most már nagyon pöpec kormodelleket tudok konstruálni viszonylag gyorsan, majd hosszas diskurzusokat folytatni arról, hogy miért nem jó egyik sem... :P).
Tök hálás vagyok, hogy ezeket a tárgyakat viszonylag emészthető módon adták le nekünk, amikor pedig megfeküdte a tekervényeinket a tananyag, mindig készségesen segítettek nekünk.
BIO330 - Florisztika, 2013 nyár
A harmadik kurzus, ellentétben a többivel valami olyasmi volt, ahol végre ki kellett menni terepre (jippiiii) és összesarazni-koszolni magunkat a különböző növényfajok tanulmányozása közben (juhúúúú)! Ez a terepgyak annyira klassz volt, hogy a képekkel együtt egy külön bejegyzést is megér, amelyet nemsokára el is olvashattok! :)
Szakdoga
A kurzusokkal végezvén maradt még bőven tennivaló. Jó szokásomhoz híven sikerült nagyra terveznem a projektemet, így végül is annyira nem volt baj, hogy a terveim igen rövid felezési idővel rendelkeztek, értsd: bizonyos időközönként realizálódott bennem, hogy csak a felét tudom befejezni annak, amit terveztem.
Összesen azt hiszem, elmondhatom, hogy kb. fél évet töltöttem rövidebb-hosszabb megszakításokkal a laborban, ahol arra próbáltam meg rájönni, hogy az alábbi kedves tó üledékében milyen nyomok (elsősorban tűlevelek és magok) utalnak környező növényzet változásaira az elmúlt néhány ezer évben, a jégkorszakot követő időszakban. (Aki kíváncsi az egyrészt hamar megöregszik, másrészt nyugodtan fordulhat hozzám, szívesen elmondom mire jutottam, de nem szeretnék minden kedves olvasót ezzel untatni. =))
A szakdogához némi terepmunka is szükséges volt, melyre 2013 augusztusban került sor és ami szintén megér egy külön bejegyzést, nemcsak az eredmények, de a kitűnő társaság miatt is. ;-)
2013 őszét ezek után leginkább a dolgozat megírásával és mindenféle vonatkozó cikkek elolvasásával töltöttem a tányérpakolós munkám mellett... Végül november 21-én sikeresen leadtam a "nagy művet" (Holocene treeline shifts in the Retezat Mountains, Romania címmel), és izgatottan vártam a védést. Ahogy az az intézetben szokás, én is megjelentem a folyosó képernyőin...
Ahogy a képernyőn is látszik, rám december 3-án került sor, addigra már volt alkalmam többször is előadni, hála a kutatócsoportnak, az évfolyamtársaimnak, és a témavezetőm férjének, akik mind végighallgattak és tanácsaikkal segítettek...így annyira nem is izgultam.
...egészen addig a pillanatig, amíg 5 perccel a kezdésem előtt ki nem derült, hogy a gép, amiről a prezimet elindítanám, már az explorertől is lefagy... Így hát kénytelen voltam megmozgatni a közönségem és megkérni őket, hogy mindenki forduljon meg, mert a terem másik felében lévő számítógépet és projektort fogom használni! =) Szerencsére úgy érzem, ez volt a legnagyobb baki, senki nem aludt el a hallgatóság soraiban, sőt még kérdésekből is érdekeseket kaptam. A nyilvános részt követő szakmai diskurzuson is nagyon jót beszélgettünk vitatkoztunk az opponenseimmel és a témavezetőmmel, a szó jó értelmében, úgyhogy rengeteg tanáccsal felvértezve és széles vigyorral az arcomon hagytam el aznap a vizsga helyszínét és azóta egy hivatalos diplomával és az alábbi, a végzősöknek szánt sállal lettem gazdagabb:
Hát így kerek a történet, legalábbis ami az MSc-t illeti. Én összességében nagyon örülök, hogy itt végezhettem, úgy érzem sokat és sokfélét tanultam (nemcsak biológiát), sok lehetőségem volt és a szűkebb kutatócsoportban csakúgy mint a tágabb évfolyamban remek emberekkel dolgozhattam együtt. Remélem mindenkinek folytatódik majd a sikersztori és bízom benne, hogy lesz még "dolgunk egymással". =)
Annak aki esetleg egy bergeni biológus MSc-vel kacérkodik, csak ajánlani tudom: nagyon más lesz, mint amit otthon tapasztalhatott, de én nagyon jó tapasztalatokat tudok magam mögött. =)
 |
| "Dark current" - nemtom mi ez, de ott volt a laborban, ahol dolgoztam és nagyon menőnek néz ki. |
 |
| Újra a négyzetek és piramisok egyetemén... |
 |
| üledék, ó igen! |
 |
| Egy kis hangoskönyv, meg némi vidámság kellett a monotom munkához. :) |
Mindeközben szerencsére Zsiráf ügynök csendes lakában húzódhattam meg (ezúton is köszönet) és annak ellenére sikerült mindent időben befejeznem, hogy mindenféle szociális események (forraltborozás a konyhában, Estikében, amit ilyenkor ildomos) zajlottak, amikben egyszerűen muszáj volt részt venni! :)
2013
...aztán ha már itt tartunk, akkor gördüljünk is át rögtön 2013-ra, amely a szakdolgozat-tanulás-diákmunka hármasában telt el.
A harmadik félévemre három kurzust vállaltam, melyek közül egyet végül nem teljesítettem, csak végighallgattam. A két stat-kurzus alatt töltöttem a fejembe még némi infót lineáris modellekről meg kvantitatív paleoökológiáról (értsd: most már nagyon pöpec kormodelleket tudok konstruálni viszonylag gyorsan, majd hosszas diskurzusokat folytatni arról, hogy miért nem jó egyik sem... :P).
Tök hálás vagyok, hogy ezeket a tárgyakat viszonylag emészthető módon adták le nekünk, amikor pedig megfeküdte a tekervényeinket a tananyag, mindig készségesen segítettek nekünk.
 |
| Most már én is statisztika és R-szakértő vagyok. Ja, mégsem. |
BIO330 - Florisztika, 2013 nyár
A harmadik kurzus, ellentétben a többivel valami olyasmi volt, ahol végre ki kellett menni terepre (jippiiii) és összesarazni-koszolni magunkat a különböző növényfajok tanulmányozása közben (juhúúúú)! Ez a terepgyak annyira klassz volt, hogy a képekkel együtt egy külön bejegyzést is megér, amelyet nemsokára el is olvashattok! :)
Szakdoga
A kurzusokkal végezvén maradt még bőven tennivaló. Jó szokásomhoz híven sikerült nagyra terveznem a projektemet, így végül is annyira nem volt baj, hogy a terveim igen rövid felezési idővel rendelkeztek, értsd: bizonyos időközönként realizálódott bennem, hogy csak a felét tudom befejezni annak, amit terveztem.
Összesen azt hiszem, elmondhatom, hogy kb. fél évet töltöttem rövidebb-hosszabb megszakításokkal a laborban, ahol arra próbáltam meg rájönni, hogy az alábbi kedves tó üledékében milyen nyomok (elsősorban tűlevelek és magok) utalnak környező növényzet változásaira az elmúlt néhány ezer évben, a jégkorszakot követő időszakban. (Aki kíváncsi az egyrészt hamar megöregszik, másrészt nyugodtan fordulhat hozzám, szívesen elmondom mire jutottam, de nem szeretnék minden kedves olvasót ezzel untatni. =))
 |
| Ő itt Lacul Lia. Nemcsak szépséges, hanem érdekes is! |
A szakdogához némi terepmunka is szükséges volt, melyre 2013 augusztusban került sor és ami szintén megér egy külön bejegyzést, nemcsak az eredmények, de a kitűnő társaság miatt is. ;-)
2013 őszét ezek után leginkább a dolgozat megírásával és mindenféle vonatkozó cikkek elolvasásával töltöttem a tányérpakolós munkám mellett... Végül november 21-én sikeresen leadtam a "nagy művet" (Holocene treeline shifts in the Retezat Mountains, Romania címmel), és izgatottan vártam a védést. Ahogy az az intézetben szokás, én is megjelentem a folyosó képernyőin...
Ahogy a képernyőn is látszik, rám december 3-án került sor, addigra már volt alkalmam többször is előadni, hála a kutatócsoportnak, az évfolyamtársaimnak, és a témavezetőm férjének, akik mind végighallgattak és tanácsaikkal segítettek...így annyira nem is izgultam.
...egészen addig a pillanatig, amíg 5 perccel a kezdésem előtt ki nem derült, hogy a gép, amiről a prezimet elindítanám, már az explorertől is lefagy... Így hát kénytelen voltam megmozgatni a közönségem és megkérni őket, hogy mindenki forduljon meg, mert a terem másik felében lévő számítógépet és projektort fogom használni! =) Szerencsére úgy érzem, ez volt a legnagyobb baki, senki nem aludt el a hallgatóság soraiban, sőt még kérdésekből is érdekeseket kaptam. A nyilvános részt követő szakmai diskurzuson is nagyon jót beszélgettünk vitatkoztunk az opponenseimmel és a témavezetőmmel, a szó jó értelmében, úgyhogy rengeteg tanáccsal felvértezve és széles vigyorral az arcomon hagytam el aznap a vizsga helyszínét és azóta egy hivatalos diplomával és az alábbi, a végzősöknek szánt sállal lettem gazdagabb:
 |
| Nno, látjátok az egyetemi logón csücsülő baglyot, aki a város hét hegyét szimbolizáló hét puklin ül? :P |
Hogy mi is történt azóta velem, azt sem fogom magamnak megtartani, de most csak annyit tennék hozzá, (hogy befejezzem a történetet), hogy diplomaosztónk is volt ám, most június elején. Bár egy kicsit olyan jelleggel történt az egész, mint az Eötvös Coliban a ballagás: összetereltek mindenkit, aki nagyjából egy időben kezdett, és ha végzett, ha nem, kapott egy emléklapot, egy rózsát és egy kézfogást és persze jól meg lett ünnepelve az ezután következő fogadáson. Mindenesetre a hangulat jó volt, és az UiB-nél szokásos kedves, családias hangulatban örültünk annak, hogy végeztünk avagy hamarosan végezni fogunk! :)
 |
| Igen! Végzett és végzendő tengerbiológusok és ökológusok! :) |
 |
| Ugyanez pepitában és pezsgővel, a fekvő sorban kedvenc TO-s néninkkel kiegészülve |
Annak aki esetleg egy bergeni biológus MSc-vel kacérkodik, csak ajánlani tudom: nagyon más lesz, mint amit otthon tapasztalhatott, de én nagyon jó tapasztalatokat tudok magam mögött. =)
