Csak nem győzzük utolérni magunkat, akármennyire is próbálkozunk... Amiről most írok, az majd két hónapos sztori, de még nem adtuk fel, hogy egyszer viszonylag recens dolgokról is írkáljunk. Ebben mondjuk segítségünkre van az is, hogy az utóbbi időben újfent visszafogottabb a szociális életünk, révén hogy az egyetem (plusz Ilónak a munka) igen sok időt felemészt. Node bekk tu március vége =)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy hét, amikor mindenkinek mindenkije itt járt Bergenben. Ez most nyílván erős túlzás volt, de a lényeg, hogy Verának és Barbinak is vendégje volt a "húsvéti szünetben" és Odette is pont nálunk bóklászott, úgyhogy megpróbáltuk kihasználni a szokatlanul jó időt (Komolyan! Április elejére felasználtuk a névleges "éves napsütéses-nap" keretünket!) és úgy döntöttünk, hogy kiruccanunk valahová. Mivel a húsvéti szünetre túl későn kezdtünk el nagyobb autóra vadászni a biledele-nél, ezért maradt mindenféle olyan hely, ami tömegközlekedve is elérhető. Tovább szűkítette a kört, hogy nem mindenki volt nagy túrás a társaságban, szóval - hogy némi fjordot is lássunk - végül Arna mellett döntöttünk. Hogy aztán ezek után mégis Mildében kötöttünk ki, az leginkább a villamos lekésésének volt köszönhető (nem mi voltunk! =).
Némi telefonos segítségkérés és konzultáció után ugyanis arra jutottunk, hogy a legegyszerűbb, ha ejtjuk Arnát és inkább az arborétum felé vesszük az irányt. A terv az volt, hogy bóklászunk egy keveset és grillezünk egy jót ebéd gyanánt. Ehhez vettünk is két engagsgrillt (egyszerhasználatos grill-tálca; gyakorlatilag egy aluminium tál, benne faszén, rajta aluminium háló) meg mindenféle húsokat és grillezni való zöldségeket. Szerintem végülis tök jól sikerült a kirándulás, még annak ellenére is, hogy az idén minden jó egy-másfél hónapos késésben (mármint a tavasz és ezzel a növények és a madarak) és így az arborétum növényvilága még bőven aluszott.
Pikcsörz: