Abban azért nem lehetünk teljesen biztosak, hogy minden felfelé bandukoló bergeni vallásos áhítattól eltöltve törekedett egyre magasabbra a város nem is legnagyobb, de mindenképpen legnépszerűbb csúcsára, a Fløyenre, a felfelé kacskaringózó utakra tekintve viszont egészen elbizonytalanodtunk, hogy a népet csak a kéthetente egyszer kiutalt ragyogó napsütés vonzotta ilyen magasra és nem éppen egy ártatlan kékszemű-szőkehajú norvég kisdedet akarnak feláldozni a napisten oltárán, egy kegyetlen, pogány rituálé keretében...
Mindenesetre minket is kicsalogatott harmadik emeleti barlangunkból a napsütés és csatlakozva a tömeghez nekiláttunk, hogy egy egészséges vasárnap délutáni sétát tegyünk a végre tiszta, kék ég alatt és jó nagyokat szippantsunk a havas erdő friss levegőjéből, miközben a gyalogúton (!) kerülgetnek minket a szánkósok, síelők, snowboardosok vagy csak úgy általában azok, akik megindultak a csúszós-jeges-havas úton lefelé...
Bizony nagy hiányosságot készülök most bepótolni, kedves olvasóink, hiszen a berendezkedés-elhelyezkedés-kinyújtózkodás hármasán kívül eddig sok mindenről nem adtunk szót... Mivel Zoli már tapasztalt vén róka tengeri medve a norvég egyetemi élet zavaros tengerén, ebben a bejegyzésben leginkább a zöldfülű bergeni egyetemista lelkes beszámolóját olvashatjátok majd arról, hogyan is vezették őt be az itteni egyetemi életbe és mi minden érdekeset tapasztalt az első néhány hét során. Fogadjátok szeretettel! =)
Introductory days - Bevezető napok
... merthogy hogyan is folytatódhatna egy kellemes szerdai utazás másképp, mint egy kétnapos bevezető programmal, ahol már a regisztrációnál - főszereplőnk nem kis megdöbbenésére - kiderül, hogy ő bizony hivatalosan nem is nemzetközi diák, ergo, a bevezető napokat hivatalosan nem is neki szervezik... És szerencsére megtapasztalja azt is, hogy a norvégok - habár nagyon szabálykövetőek és szeretnek adminisztrálni - tudnak rugalmasak is lenni: a megfelelő papírok felmutatása után elismerik, hogy ugyan a papírjait nem ők intézték, (mertmivel hogy közvetlenül a természettudományi karhoz felvételizett), de minden további nélkül részt vehet a progamokon...
...a programokon, ahol több mint 200 diák közül először őt szúrják ki interjúalanynak, de mivel ő a felkérést zavarában inkább visszautasítja, nem kerül be a következő rövidfilm szereplői közé:
Kisfilm: cserediákok a Bergeni Egyetemen
...aztán a kétnapos program során lassan világossá válik számára, pontosan hogyan is kell végigjárnia a helyi bürökrácia elsőre ijesztően kacifántos labirintusát, hogy aztán legalább 20 új engedély-kártya-felhasználónév-jelszó-azonosítószám beszerzésével a Bergeni Egyetem diáktársadalmának teljes értékű tagjává válhasson... Emellett birtokába jut még egy csomó hasznos tudásnak, merthogy a közvetlen és jó hangulatú előadásokon nemcsak a kötelezettségekről, tennivalókról, lehetőségekről és jogakról világosítanak fel, hanem néhány érdekességet és hasznos tippet is megtud az ember leánya... Következzen egy kis válogatás:
Bergen igazi diákváros: kb. 300.000 lakosból közel 27.000 diák - ennek több mint a fele az UiB-on tanul
az egyetemen minden évben kb. 1000 cserediák fordul meg, tehát elég nemzetközi a hangulat - erre egyébként igen büszkék és nagyon igyekeznek, hogy megteremtsék a megfelelő feltételeket
a cserediákok tapasztalata általában az, hogy bár mindenki nagyon kedves és segítőkész, nehéz a norvég diákok között GYORSAN barátot találni
a norvégoknál nincs vízdíj
'gender equality(merthogy erről külön előadást hallunk egy igazi, keménykalapos feministától - a szerk.) is one of the major exports in Norway, besides fish and oil'*
Norvégiában az apukáknak is járhat "GYES" (alias 'fraternity leave')
az egyetemen tanulók 70%-a lány
"when norwegians party, they really party hard" (azaz: ha a norvégok buliznak, akkor nagggyon kéményen csinálják) - ezt egy minnesotai mondotta... Amerikát megjárt magyar barátaim, mire számítsak? =)
illetve, mindenekfelett: a PLÁGIUM ROSSZ, ÉRTEEEM?! (khm-khm, csak semmi aktuálpolitika, ez még az otthoni botrány kirobbanása előtt történt, rendben?!) Ezt szemléltetendő, íme egy rövid oktatófilm, amit lejátszottak nekünk:
(az alsó sáv jobb oldalán lévő CC gomb megnyomásával bekapcsol az angol felirat - ezúton elnézést azoktól, akik nem tudnak angolul...)
*= Szájbarágó: a skandináv országoknál elég "nagy ügy" a nemek egyenlősége és - mondjuk így - virágzik egyfajta sajátos feminizmus. Amit eddig láttam, az számomra egy kicsit bizarr, mindenesetre ez itt elfogadott, sőt jellemző az ún. 'state feminism', ami annyit takar, hogy pl. bizonyos szektorok esetén a nők érvényesülését az állam is igyekszi serkenteni. A mondat fordítása egyébként valahogy így hangzik: "Norvégia fő exportcikke a hal és az olaj mellett anemek társadalmi egyenlősége."
UiB vs. ELTE
Mivel azért még annyi tapasztalatom nincsen . meg hát egyébként is milyen dolog lenne - , nem fogom a két egyetemet egy minden eldöntő bokszmeccsre a ringbe hívni, sőt, még csak értékelni sem szándékozom, csak néhány dolgot említenék most, ami egészen más, mint otthon. Íme.
Tanulmányok:
a tárgyak 5-10-15 kreditesek, sokkal több előadás vagy szeminárium van egy-egy tárgyból (hetente 2-3 legalább)
következésképpen egy félévben 3-6 tárgyad van (3-4 a jellemző)
sok az intenzív kurzus (tömbödített, egy vagy két hét alatt, előadás és gyak együtt)
nincs UV, ha egy tárgyad nincs meg, következő félévben próbálkozhatsz, de ilyen halasztást csak 3-szor engedhetsz meg magadnak
nem csúszhatsz ez MSc-ben - különben kihajítanak
két ETR-nek megfelelő rendszer van - ami egyébként biztos nagyon hasznos, de egyelőre csak azt érzem, hogy négyzetesen nőtt a tanulmányi ügyeim intézésének bonyolultsága... :P
'Student Welfare'
Nem tudom, ennek mi az otthoni megfelelője, de abban biztos vagyok, hogy annyira nem szervezett és központosított, mint Bergenben. Itt ugyanis egy 'Student Welfare Organization' (SiB) intéz mindent, ami a lakhatással, egészségügyi (és mentálhigiéniés, vagy hogy is illik ezt mondani...) ellátással, karriertanácsadással foglalkozik. A belépés minden egyetemistának kötelező és egy 100 euros féléves díjhoz kötött, de azt kell, hogy mondjam, hogy ez nem az ablakon kidobott pénz... Nagyon komoly, hogy szinte mindennel kapcsolatban van személyes tanácsadás - adminisztráció, tanulmányok, egészségügy, életvezetés... És ami külön nagyon-nagyon örvendetes: van vagy hat sportközpontjuk, ahol az úszástól a yogán, aerobicon és zumbán keresztül a fociig és mászásig mindent csinálhatsz, mindez pedig elérhető egyetlen bérlettel... Szóval mindez egészen pöpec, azt kell mondjam, hogy elég sok minden a diákok pici feneke alá van téve...
Kurzusok
Ezekről még érdemben nem tudok beszámolni, mivel csak holnap kezdődik el az okosításom... Hat kurzust terveztem felvenni, de végül sajnos az egyik elmarad... Így a következőket fogom ebben a félévben - remélhetőleg - végezni, már nagyon kiváncsi vagyok:
Current Topics in Biodiversity, Evolution and Ecology
- kötelező kurzus, sok-sok előadás meg szeminárium
Evolutionary Biology
- sok-sok előadás, talán még szeminárium
Winter Ecology
- terepgyak Finsében
Long Term Ecology and Conservation
- tömbösített kurzus
Plants Macrofossils in Palaeoecology
- szintúgy tömbösített kurzus, előadás és laborgyak
Ez egyelőre nem tűnik túl izmosnak, legalábbis az otthoniakhoz képest, kiderül, mennyire lesz leterhelő...
Évfolyamtársak
Nohát, ebben a tekintetben aztán valóban nem tudok még nyilatkozni. Ha jól emlékszem összesen 14-en vagyunk, akik keresztfélévben kezdtünk, de ebben van tengerbigyológus meg halgazdasági szakember, meg kitudja, még milyen fura szerzetek. Ökológuspalánták nem lehetünk többen 4-5-nél, szeptemberben legújabb nyomozásom alapján 8-an kezdtek ilyen tervekkel...
Legújabb nyomozásom során megismert legújabb információforrásomnak viszont nagyon örültem: egy végzős spanyol leányzóval, Martaval találkoztam ugyanis pénteken, akinek ugyanaz az egyik témavezetője, mint aki minden valószínűség szerint nekem lesz (Hilary =). Igazán kellemes találkozás volt, nemcsak hogy, sikerült megnyugtatnia a tárgyak nehézségével kapcsolatban és néhány tanácsot adnia, de megmutatta az egyetem - és Bergen - eddigi legolcsóbb és egyetlen iható kávét szolgáltató automatáját és már ezért önmagában megérdelmi, hogy aranyba foglaljam a nevét. =)
Az alma mater...
Azt hiszem, hogyha az a két épület - Realfagbygget és High Technology Center -, melyben a TTK helyet foglal, önmagában nem is nyújt csodás látványt (de cserébe legalább nagyon csúnya), azért alapvetően a belső felszereltségre nem panaszkodhatok...
A Realfaggbygget ódon, szürke, szocreál épülete - nehogy azt gondoljátok, hogy ilyen csak otthon van!
HiB avagy High Technology Center - többek között itt vannak a biosz intézet kutatócsoportjai és jórészt itt lesznek az én óráim... vicces egyébként, hogy mindkét épület előtt van egy nagykékizé, tudjátok, olyan, ami az ELTE északi tömbje mellett az általam csak "összegyűrt kék gémkapocs" névre hallgató köztéri alkotás - lehet, hogy ez valami nemzetközi szokás? =P
Ha már felszereltségről van szó: a héten kaptam kulcsot és engedélyt, hogy bejárjak a paleoöko laborba, hogy befejezzem a munkát, amit még otthonról hoztam. Stikában csináltam néhány képet, hogy megmutassam nektek, milyenek a körülmények...
A paleoöko labor (lent) és a csodamikroszkóp, érintőképernyővel
Folyosókönyvtár
Hűtőszoba
Még egy dolog arról, hogy mennyire el vagyunk kapatva - nem dicsekedni akarok, főleg ismerve az otthoni viszonyokat és történéseket... =( -, minden MSc-s hallgató kap egy asztalt az egyik olvasóteremben. Ezek is a HiB-ben találhatóak, beviheted a könyveidet, kapsz netcsatlakozást, és talán hozzáférést is, az egyetemi hálózaton keresztül cikkekhez - legalábbis az olvasóteremtársam (vagyis az a lány, akit a teremben találtam, mikor kiszaglásztam, hogy nekem hol van helyem, és akinek nagy zavaromban bemutatkoztam) ezt állította...
Rendezvények
Azt hiszem, elég szerény az eddigi résztvevői listám, ami az egyetemi rendezvényeket illeti. A bevezető napok, egy információs gyűlés (ez utóbbi a biológusokat érintette az első szerdán) és a helyi külügyi hét megnyitója állnak a listán (utóbbin megtudtam, hogy az UiB több mint 400(!) egyetemmel áll cserekapcsolatban és leginkább a gazdaságilag egyre jelentősebb, ún. 'BRIC Countries', - azaz Oroszország, Brazília, India és Kína - felé támogatja a cserekapcsolatokat).
Ezek ugye jórészt előadások, beszélgetések voltak, így annyit el tudok mondani, hogy informatív és közvetlen, sallangmentes =P volt mind és két előre megírt beszéd kivételével (egy megszeppent diák és egy régivágású orosztanárnő) minden probléma nélkül beszéltek angolul vagy igény szerint váltottak angolra az előadók. Tehát van némi remény, hogy amíg tökélyre nem fejlesztem jelenleg szerény norvég nyelvtudásomat, nem fogok értetlenül álldogálni semmilyen közösségi eseményen... és izgatottan várom a következőket, legyen az előadás, beszélgetés avagy valami kötetlenebb... =)
Buddy Bergen Így hívják a helyi mentorrendszert, ami helyi Vöröskereszt (Rode Kors) szárnyai alatt fut és aminek keretében ma nekem is kisorsol a gép (azaz a program, ahol regisztráltam) egy mentort, azaz 'buddy'-t, ahogy annak idején Zolinak is kisosrolt egyet... Szurkoljtaok, hogy jó fej legyen! ;-)
Nohát, azt hiszem a mai ennyivel szolgálhatok, remélem sikerült érdekes bejegyzést kanyarintani, váljék mindenki egészségére!!! =)
...és ha nem is az óceán partján, de egy otthonos lakás akad is, amibe január 4-én sikerült beköltöznünk-visszaköltöznünk. Legyetek most üdvözölve a Johannes Bruns Gate 6 szám alatt! Íme egy kis körbevezetés!
Csak hogy mindenki tudja, pontosan hol vagyunk, kezdjük egy térképpel:
Bizony, bent csücsülünk a campus közepén (az albérletet az 1-es jelöli), ami nem kis előny - tőlünk két percre van a TTK-s könyvtár, 5 percre a TTK (avagy Realfagbygget, Zoli munkahelye - ld. 3-as) és 6-7 percre a HiB (High Technology Centrum, benne a biosz intézet, ld. 2-es). Kevesebb mint 10 percnyi sétával el lehet jutni a Studentsenterhez (4-es), ami minden földi jóval fel van szerelve: uszodával, edzőteremmel, könyvesbolttal, kávézóval meg miegyébbel...
A ház, amiben lakunk, valahogy így néz ki... (kivéve persze azt az aprócska tényt, hogy a tető nem piros, hanem szürke - de engedtessék meg az alkotónak ennyi szabadság =)
...és mi - természetesen - a legfelső emeleten lakunk, öten: három geosz - egy mauritiusi és egy horvát lány, meg valami magyar srác, véletlenül sem egy egyetemről =P -, egy indiai fiú meg egy szem magyar bigyológus leányzó.
Ha az ablakunkon kinézünk, valami ilyesmit látunk - legalábbis kéthetente egyszer-kétszer, amikor nem felhős az ég...
Baloldalt a Fløyen, jobbra a torony és a felhők mögött az Ulriken
Szeretnénk nektek bemutatni Bőrönd Ödönt, kiutazásunk hivatalos kabalafiguráját, aki színpompás jelmezét a kedves olvasóknak köszönheti, nevét pedig egy kedves szobatársnak - ezúton is örök hálánk mindenkinek!!!
(ha a képre kattintasz, akkor forog is!!! (bár lehet, hogy csak másodszorra))
Amennyiben a legközelebbi utazásnál baja esne, készült egy 'biztonsági másolat is! =P
Bizony-bizony, ez a nap is eljött: a karácsonyi pihenés, szilveszteri mókázás, beszélgetések, teázások és a bőröndfestés után január 4-én délután útrakeltünk, hogy csakúgy szolidan, fejenként 3-3 csomaggal ki- illetve visszaköltözzünk Bergenbe... Ahogy az ilyen nagy utak általában, ez sem kezdődött (és folytatódott) teljesen zökkenőmentesen: már a coli elé rendelt taxi érkezésével is akadtak bizonyos problémák. De hadd folyamodjunk itt egy kis segítséghez; egy szerény kis képregény formájában mutatjuk be a kezdeti izgalmakat...
Íme:
15.40-kor, elbúcsúzva szobatársaktól, gondnokasszonytól, szembejövő collegistáktól, kiálltunk az esőbe épület elé, csomagjainkkal együtt (ezúton is köszönjük a hathatós segítséget Évinek a cipekedésben), hogy azokat 5 perc múlva gyorsan és lendületesen behajíthassuk az érkező taxi csomagtartójába és aztán kénylemes tempóban kikocsikázzunk a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2A termináljára... Ahogy azt Móricka elképzelte...
Ezúton is köszönjük Évinek és Magyar Levinek, hogy megvárták velünk a több mint 20 perces késéssel, 16:07-kor megérkező taxit, amibe kissé feszülten, de azért megkönnyebülve pattantunk be... hogy aztán épp időben kipattanhassunk belőle a reptéren, hogy még épp időben feladhassuk a csomagunkat... és hogy a gépen kiderüljön, hogy 20-25 percet késni fogunk a felszállással az amsterdami időjárási viszonyok miatt... Ez persze éppen elég volt ahhoz, hogy jópáran lekéssék a csatlakozásukat... De legalábbis úgy gondolják, hogy biztosan le fogják késni. Kicsit mi is izgultunk, de úgy tűnik, hogy ez a nap csak 'éppen-kellemetlen' helyzetekkel szolgált, ugyanis szintén az erős szél és a szakadó eső miatt a bergeni gép felszállását is elahalasztották, majdnem egy órával...
Végül több órányi ablakonkibámulás-szundikálás-beszélgetés-és-plants.vs.zombies után, rendesen elmacskásodott tagokkal, de épségben megérkeztünk az eső nemhivatalos európai székhelyére, Bergen csodás városába. Hála a gondviselésnek a csomagjaink is mind egyben elérték a célállomást. Annak külön nagyon örültünk, hogy a rajzaitok is megmaradtak, így nemsokára készül egy portrésorozat arról A Bizonyos Bőröndről, de ez már egy másik bejegyzés lesz =)
Megjelent a Berrrhgen Times első száma! Frrisshen és rrropogóshan, egyenest a nyomdából! Ne marhadjanak le az izgalmas történetekrhől, lélegzetelállító kalandokrhól, és a legfrrisshebb hírhekről! Tessék csak, tessék! Vegyék és vigyék!!!
...hkm, nos, remélem, mindenki el tudja képzelni a fenti szösszenetet szeretett Porondmesterünk (Leopold) hangján és stílusában. Nem megriadni! Mi a jó féle bolondok vagyunk, esküszünk, szóval tessék minket kellőképpen nemkomolyan venni és követni. Vagy komolyan venni és nemkövetni. Kinek-kinek vérmérséklete szerint.
Igyekszünk - remélhetőleg mindenki örömére és szórakozására - rendszeresen jelentkezni hosszabb-rövidebb írásokkal és várjuk a hozzászólásaitokat is! =)
Komoly piackutatásaink és háttérelemzéseink (nyehehhehehe) nyomán bizton kijelenthetjük, hogy sokan közületek részben vagy egészben figyelemmel követte az előzményeket is, de azok kedvéért, akik csak most csatlakoznak =), lehet, hogy sok olyasmi is előkerül majd, amit már korábban megírtunk. Reméljük, hogy ennek ellenére sem leszünk unalmasak, igyekszünk majd élvezhető formában tálalni a történeteinket!
