2014. március 30., vasárnap

Tavatyvan!

Úgy tűnik hivatalosan is elérkezett a következő évszak, legalábbis ezt jelzik a krókuszok, szellőrózsák, rövidgatyás norvég lányok és félmeztelen turistafiúk. Azért ne aggódjatok, kánikula még nincs, de a 10 C° napsütés kombó csodákat művel.
Bár igazán jót tett mindkettőnknek, hogy a soha véget nem érő ősz után (mivel igazi tél a városban nem igazán volt), végre belecsöppentünk az év egy újabb, zöldebb szakaszba, igazából továbbra is dolgozunk gőzerővel és hagyjuk a naplopást másokra: Zoli doktorit ír, én meg 6 nap múlva nyelvvizsgázok (szurkoljatok, rámfér). De azért teljesen nem tudtunk ellenálni és a héten többször is kimerészkedtünk a vakító napsütésbe (hunyorogtunk is rendesen), hogy legalább egy rövid sétát tegyünk a parkban vagy valamelyik helyi dombocskán.
Képriport a tavaszról, ami (hadd engedjek meg még egy kis cinizmust), az időjárás jelentés szerint idén két hétig fog tartani! :)

végre lehet picit romantikázni...

...csodásak a naplementék a Fløyenen!

dongópajti - végre!!! (Bombus lucorum - szerintem)

de nemcsak az ízeltlábúak sütkéreznek

népszerű ösvény, éppen emberek nélkül

egyre több a madárcsicsergés és ez ember lépten nomyon felzavar egy-egy az avart lelkesen túrkáló feketerigót

mindenféle jó arcok bújnak elő, olyan helyekről is, ahonnan senki sem várta volna őket... =)

2014. március 24., hétfő

Feltámadunk!

Bizony kérem, álljon eme bejegyzés tanúul annak, hogy innen is vissza lehet térni! :)
És álljon ez itt annak örömére, hogy végre-végre-végre, a mai napon, mióta januárban visszajöttünk, kezdett el ébredezni a norvég természet is, és közel több mint két és fél hónap után felcsillant a remény, hogy lesz még egy délutánnál hosszabb periódus is, amikor nem esik az eső! (Igen, tényleg hetek óta esett, apróbb megszakításokkal, már nagyon kezdtünk belezápulni...)

Mindennek örömére kikerekeztünk egy kicsit a Grieg-vityillóhoz, csak egy kis sütkérezésre, aztán egy kis beszélgetés és egy adag túllelkesült fotózgatás utána vissza is gurultunk: Zoli az egyetemre írogatni, én meg a Fantoftba tanulgatni (öhöm, nem helyette írok most bejegyzést ám), merthogy bizony dolgos napjaink vannak.
Ezekből egyelőre annyit szeretnék megosztani veletek, hogy dolgozunk, cikket írunk, doktorit írunk, nyelvet tanulunk, tanítunk, szervezkedünk, pályázgatunk és néha tai chizunk is. :) Hogy ki micsodát az maradjon egyelőre titok, és igyekszünk majd elmesélni azt is, hogy hogyan jutottunk el ide, néhány jólirányzott és gonoszan visszadátumozott bejegyzéssel!

Most pedig jöjjön a tavasz képekben, mielőtt a tél-ősz-eső-szürkeség visszavág! :P

tudom, megint krókuszok... dehátatyaég, végre nyílnak a vijágok!!!

a CCD-nek is kellett már egy (kis) napfény

kócos kis romantika

táncol a fakérgen is a napfény!!! (bocsánat az indokalatlan lelkesedésért, el nem tudjátok képzelni milyen komoly napfény-elvonási tüneteink vannak!)

ágak között  közt kukucskáló

picipiros, festményrevaló
kék az ég, kék a víztükör
 
tudom, nagyon őszinek tűnik, de napfény!!!

ágas-bogas
 
faragvány Griegék házán

üvegvény ugyanitt

ezt Zsófinak!


Paripáink, végre gyógyultan (majd elmeséljünk, miért is kényszerültek szervízbe): Bonifác és Sipi


és még egy kis napfény.... :)